<Az idézet túl hosszú, olvasáshoz katt a kép alatti "tovább" gombra!>

Harvey Keitel, mint Mr. White (Mr. Fehér)/Larry Dimmick,

Tim Rooth, mint Mr. Orange (Mr. Narancs)/Freddy Newandyke,

Steve Buscemi, mint Mr. Pink (Mr. Pink),

Michael Madsen, mint Mr. Blonde (Mr. Szőke)/Vic Vega,

Quentin Tarantino, mint Mr. Brown (Mr. Barna),

Chriss Penn, mint Eddie Cabot,

Lawrence Tierney, mint Joe Cabot,

Edward Bunker, mint Mr. Blue (Mr. Kék),

és Steven Wright, mint K-Billy DJ hangja,

a Kutyaszorítóban (Reservoir Dogs) című film nyitójelenetében...

Mr. Brown: Hadd mondjam el, miről szól a "Like A Virgin" című szám! Egy csajról szól, aki döglik egy nagy farkú hapsiért. Az egész szám a nagy hímtagok himnusza.
Mr. Blonde: Nah, nem. Egy olyan lányról, aki sebezhető. Akit már jó párszor átvertek. És találkozik egy érzékeny faszival.
Mr. Brown: Óhh, ez nem a Csipkerózsika! Ezt a süket dumát add be egy turistának.
Joe: Toby. Ki a franc az a Toby?
Mr. Brown: A "Like A Virgin" nem egy érzékeny csajról szól, aki találkozik a királyfival. Erről inkább a "True Blue" szól. Erről most nem érdemes vitatkozni.
Mr. Orange: Melyik is az a "True Blue"?
Eddie: Nem ismered a "True Blue"-t? Madonna evvel ugrott ki. Nem kíséred figyelemmel a slágerlistákat, ha nem hallottál a True Blue-ról.
Mr. Orange: Te zergeszar! Én nem azt mondtam, hogy sose hallottam, hanem azt, hogy nem tudom, melyik is az. Bocsánat, hogy nem én vagyok a legnagyobb Madonna-rajongó a világon.
Mr. Blonde: Én remekül megvagyok nélküle.
Mr. Blue: Nekem eleinte tetszettek a dolgai, a "Borderline". De, amikor elkezdett "Papa Don't Preach"-ezni, akkor lefáradtam.
Mr. Brown: Hé, fiúk! A végén még teljesen összezavartok. Valamit mondani akartam. Mi is volt az?
Joe: Óh, Toby... az a kis kínai lány. Mi is volt a másik neve?
Mr. White: Mi volt?
Joe: Áh, egy régi noteszemben van felírva, amit már sok éve nem hordok magammal. Hogy is hívták?
Mr. Brown: Áh, mi a fenét mondtam is az előbb?
Mr. Pink: Azt, hogy a "True Blue" arról szól, hogy egy érzékeny maca találkozik a királyfival, de... a "Like A Virgin" végül is a nagy farkakra utal.
Mr. Brown: Áhh, hadd mondjam meg, miről szól a "Like A Virgin"! Az egész egy punciról szól, aki egy szabályos kefélőgép. Reggeltől estig csak kuki, kuki, kuki, kuki, kuki, kuki, kuki, kuki, kuki, kuki... kuki.
Mr. Blue: Hány kuki is az?
Mr. White: Sok.
Mr. Brown: És egy nap találkozik a nagy farkú John Holmes-szal, és ettől a mennybe megy. Szóval ez a kandúr olyan, mint Charles Bronson "A nagy szökés"-ben. Alagútakat fúr. És a csaj átesik a nagy kukiinvázión. És olyat érez, mint még soha életében. Kínt, kínt.
Joe: Chew? Toby Chew?
Mr. Brown: Fáj neki, pedig nem kéne. Mert már rég túl van az első lőgyakorlaton. De, mikor ez a kandúr belehatol, az fáj. Fáj neki. Ugyanúgy, mint a legelső. És a fájdalom emlékezteti a kefélőgépet arra, milyen volt, amikor még szűz volt. Innen a cím: "Like A Virgin".
Joe: Wong.
Mr. White: Add ide azt a szart! <elveszi Joe könyvét>
Joe: Nah, mi a fenét csinálsz? Add vissza a könyvemet!
Mr. White: Megőrülök ezt hallgatni! majd megkapod Joe, mikor elmegyünk.
Joe: Mi az, hogy amikor majd elmegyünk? Most add vissza!
Mr. White: Az elmúlt 15 percben egyfolytában neveket kerestél: Toby. Toby? Toby? Toby Wong. Toby Wong? Toby Wong. Toby Chung? Fenét! Charlie Chan. Az egyik fülemben Madonna és a nagy farkai kavarognak. És Toby a japán... nem tudom micsoda a másikban.
Joe: Add ide a könyvet!
Mr. White: Akkor elteszed végre?
Joe: Azt csinálok a rohadt könyvemmel, amit akarok!
Mr. White: Akkor attól tartok nem adhatom vissza.
Mr. Blonde: Hé, Joe! Akarod, hogy lepuffantsam?
Mr. White: Persze... Álmodban lelősz, aztán arra ébredsz, hogy bilibe lóg a kezed.
<röhögés>
Eddie: Hallottátok már K-Billy-től a '70-es évek szuperslágereit?
Mr. Pink: Ó, persze, az marha jó lemez.
Eddie: Hallottad azokat a régi számokat?
Mr. Pink: Tudjátok, mit hallottam tegnap? A "Heartbeat, It's A Lovebeat"-et, a Little Tony DeFranco and the DeFranco Family-től. Ezt a számot nem hallottam az '50-es évek óta.
Eddie: Amikor jöttem idefelé, a "The Night The Lights Went Out In Georgia" ment éppen, ezt azóta nem hallottam, mióta sláger lett. Mikor az volt, milliószor meghallgattam. De csak most döbbentem rá, hogy ugyanaz a csaj énekli, aki az "Andy"-t.
Mr. Brown: Micsoda? Te nem tudtad, hogy Vickie Lawrence énekelte az "Andy"-t?
Eddie: Én azt hittem, a Cheatin' Wife száma az "Andy".
Mr. Blonde: De, hát bemondták a szám végén.
Eddie: Igen, tudom te buzi paraszt. Épp erről beszélek.
Mr. Blonde: Ne szólíts buzi parasztnak, amíg el nem mondod a szám szövegét kívülről.
<röhögés>
Eddie: Biztosan kimerültem, mielőtt az a rész jött.
Joe: Jólvan! Kifizetem a cehhet. Ti meg a borravalót. Kábé 1 dollár lesz fejenként. <Mr. White-hoz fordul> Te meg, mire visszajövök, add vissza a könyvet!
Mr. White: Sajnálom, az már az enyém.
Joe: Akkor elnézést kérek. <Mr. Blonde-hoz fordul> Lődd le ezt a szemétládát! Jó?
<röhögés>
Mr. Blonde: <a mutatóujjával lő egyet>
Eddie: Jó, akkor mindenki köhögjön egy zöldet a kishölgynek!
<Mr. Pink nem fizet, Eddie felé fordul>
Eddie: Gyerünk, adj 1 dollárt!
Mr. Pink: Én nem szoktam.
Eddie: Te nem szoktál?
Mr. Pink: Nem hiszek benne.
Eddie: Nem adsz borravalót?
Mr. Blue: Tudod, mit keresnek ezek a csajok? Szart se!
Mr. Pink: Ugyan már! Ha nem elég nekik, szálljanak ki!
Eddie: Nincs még egy ilyen schmutzig zsidó, aki így beszélne. Mondd meg őszintén! Sose adsz borravalót?
Mr. Pink: Nem adok, mert mindenki elvárja tőlem. Jóó, adok borravalót, ha valaki megérdemli. Ha többet tesz, mint ami a kötelessége lenne. De, ez a kötelező borravaló ostoba szokás. Szerintem csak a munkájukat végzik.
Mr. Blue: De, ez a lány kedves volt.
Mr. Pink: Normális volt. De, nem nyújtott semmi pluszt.
Mr. Blue: Mi neked a plusz? Vigyen hátra és kapja be a farkad?
<röhögés>
Eddie: Hm, 20 százalékkal többet adnék.
Mr. Pink: Nézd! Én kávét rendeltem igaz? Baromi régóta itt ülünk, és csak háromszor töltött nekem kávét. Holott, én legalább hat kávét vártam volna el tőle.
Mr. Blonde: Hatot? És mi van, ha nagyon elfoglalt?
Mr. Pink: Hm, egy pincérnő nem mondhatja nekem, hogy nagyon elfoglalt.
Eddie: Bocsánat, de neked abszolút nincs szükséged még egy csésze kávéra.
Mr. Pink: Jéézusom! Ezek a nők nem szoktak ám éhen halni. Minimum bért keresnek. Én is szoktam minimum bérért dolgozni, de még soha, érted, soha nem kaptam egy fillér borravalót sem.
Mr. Blue: És nem zavar, hogy számítanak a borravalódra?
Mr. Pink: <dörzsöli a hüvelykujját a mutatóujjával> Tudod mi ez? Ez csupán egy kis mellékkereset a pincérnőnek.
Mr. White: Fogalmad sincs róla, hogy most miről beszélsz. Ezek a nők lejárják a lábukat. Ez egy nehéz munka.
Mr. Pink: Ez igaz a McDonald's-nál. De ott mégse adsz borravalót, ugye? És miért nem? pedig ugyanúgy enni kapsz tőlük. De mégsem. A szokás az, hogy ott nem adsz borravalót, ilyen helyen viszont adsz. Ez baromság.
Mr. White: Ez az egyetlen munkalehetőség a csak érettségivel rendelkező nők számára. Ez az egyetlen munka, amiből bármelyik nő meg tud élni. Ezért kapnak ők borravalót.
Mr. Pink: Hm... Szarok rá!
Mr. Brown: Jézusmárja!
Mr. Pink: Nagyon sajnálom, hogy a kormány megadóztatja őket. Ez szemétség. De, nem az én hibám. Úgy látszik, a pincérnők azok, akiket a kormányunk megszopathat törvényes keretek közt. Ha az orrom alá dugnak egy papírt, hogy a kormánynak ehhez ne legyen joga, alá fogom írni. Bocsássák szavazásra! Én megszavazom, de bohóckodni nem fogok. És ehhez a "csak érettségizett" maszlagohz is lenne néhány szavam. Tanuljanak meg gépelni! Ha azt várod tőlem, hogy meghatódjak, nagyon nagyot tévedsz.
Mr. Orange: Meggyőzött. Kérem vissza a pénzt!
Eddie: Hé! Hagyd csak ott a pénzt!
Mr. Orange: Áhh!
Joe: Gyerünk csavargók, csavarogjunk egyet! Várjunk csak! Ki nem tejelt?
Mr. Orange: Mr. Pink.
Joe: Mr. Pink?
Mr. Orange: Áhá.
Joe: Miért nem?
Mr. Orange: Nem szokott.
Joe: Nem szokott? Hogyhogy nem szokott?
Mr. Orange: Nem ért vele egyet.
Joe: <Mr. Orange felé> Kuss legyen! <Mr. Pink felé> Mi az, hogy nem értesz vele egyet? Gyerünk, köpj ki egy zöldet, te schmutzig zsidó! Én kifizettem a rohadt reggelidet.
Mr. Pink: Oké, mivel kifizetted, egye meg a fene! De, máskor sose szoktam.
Joe: Nem érdekel, hogy mit csinálsz máskor. Csak tedd le a dohányt, mint mindenki más! ...Köszönöm!
<Rádióban K-Billy DJ hangja: A Partridge Family-től a "Doesn't Somebody Want To Be Wanted?" című számot hallották, most jöjjön Edison Lighthouse-tól a "Love Grows Where My Rosemary Goes", K-Billy, a Hetvenes évek szuperslágerei című válogatásából.>
<De, a filmben ekkor a következő szám hangzik, miközben a főszereplők az utcán sétálnak: George Baker Selection - Little Green Bag>